Felnőtt tartalom!

Elmúltam 18 éves, belépek Még nem vagyok 18 éves
Ha felnőtt vagy, és szeretnéd, hogy az ilyen tartalmakhoz kiskorú ne férhessen hozzá, használj szűrőprogramot.

A belépéssel elfogadod a felnőtt tartalmakat közvetítő blogok megtekintési szabályait is.


Fétisbe zárva

2017. november 10. - CsörgitsKinga

Ez egy hónapok óta érlelődő írás. A ráhangolódást azzal kezdtem, hogy beírtam a keresőbe a fétis kifejezést. Az első találatok definícióit alább olvashatod forrásmegjelöléssel. Ezen definíciókat nem kizárólag szakmai hitelesség alapján választottam. Inkább azt kívánnám érzékeltetni, hogy egy laikus milyen magyarázatokkal találkozik először, ha szeretne megismerkedni a fétis fogalmával.

 

 

 

  • Fetisizmus az emberiség történetének kezdetén a természeti népeknél alakult ki. Általában azt jelenti, hogy a tárgyaknak különleges erőt tulajdonítanak, és ezért babonás tisztelet övezi azokat, a tárgyakban vagy személyekben rejlő varázserőt tisztelik. A beavatási rítusok közben kultikus tárgyakat használtak. Ennek egyik szexuális értelmezése KIZÁRÓLAG A FÉRFIAKRA JELLEMZŐ NEMI ELTÉVELYEDÉS. A középkorban néha a hölgy elejtett zsebkendője töltötte be ezt a szerepet. A pszichoszexuális érés folyamata során a szexuális fantáziához rögzülő bizonyos tárgyak - fétis - kapcsolódnak, és a későbbiekben ezek megpillantása, fogdosása, szagolgatása vált ki nemi izgalmat. A fétis lehet bármilyen ruhanemű, de általában a testtel közvetlenül érintkező alsónemű, magas sarkú cipő, bőr vagy egyéb ruházat. A NEMI IZGALMAT KIVÁLTÓ RUHÁT FETISISZTÁK A SZENNYESLÁDÁBÓL LOPJÁK, HOGY A TESTNEDVEK SZAGÁT IS ÉLVEZNI TUDJÁK, MELYEK HOZZÁJÁRULNAK VÁGYAIK KIELÉGÍTÉSÉHEZ. (http://www.hazipatika.com/eletmod/szex/cikkek/parafiliak_a_szexualis_eltevelyedesek_tarhaza/20060619150609)

 

  • Az Amerikai Pszichiátriai Társaság nyilatkozataiból lehetett rá következtetni, hogy milyen módosítások várhatók a szexuális rendellenességekkel foglalkozó fejezetben. Akkor úgy tűnt, hogy a parafília új definíciót kaphat; ha valakinek olyan szexuális szokásai vannak, ami számára vagy mások számára kellemetlen, azt valószínűleg parafíliás rendellenességként fogják elkönyvelni. A PSZICHIÁTEREK A PARAFÍLIÁT SZEXUÁLIS IZGALMAT KIVÁLTÓ RENDELLENES JELENSÉGKÉNT DEFINIÁLJÁK, amelyek között vannak ártalmatlanok – például a lábfétis –, de károsak is, mint a pedofília. A DSM negyedik kiadása szerint a parafíliák nem károsak, ha a gyakorlójuk másnak vagy magának nem okoz kárt vele. Az orvosok között nincs egységes álláspont a szexuális szokások és a pszichiátriai zavarok megítélésében. Egyesek szerint a parafília egyéni preferencia kérdése, mások azonban összemossák ezeket más bűncselekménnyel, például a nemi erőszakkal vagy a pedofíliával. Ez azért jelenthet problémát, mert az amerikai bíróságokon már előfordult, hogy ezeknek a szakértőknek a véleményére hagyatkozva jártak el egyes ügyekben. EGY BÍRÓSÁGI ÍTÉLETBEN PÉLDÁUL AZÉRT VÁLASZTOTTÁK EL A SZÜLŐKET A GYEREKEIKTŐL, MERT EGY BIZARRNAK TARTOTT SZEXKLUBBA JÁRTAK. Innentől viszont már nemcsak a partnerek kölcsönös beleegyezéséről vagy a társadalom véleményéről van szó, hanem arról, hogy a DSM-V és rossz alkalmazása és a törvényhozás akár a családok életét is tönkreteheti. (http://index.hu/tudomany/egeszseg/2013/05/22/hogy_ki_a_perverz_azt_mi_dontjuk_el/)

Ezzel az írással nem kívánom sem megvédeni, sem elítélni a fetisisztákat.  Mondjuk úgy, mellettük/ellenük írok.  Az én álláspontom ugyanis az, hogy a fetisizmus fogalma nem létezik. Nem létezik a szónak abban az értelmében, hogy fölösleges külön fölcímkézni valamit, amivel mindenki rendelkezik valamilyen formában. A fétis tágabb értelemben a szexuális vágy beszűkülését, egy pontra rögzülését jelenti. Mivel mindenkinek vannak preferált fantáziái, így ebben a formában mindenki rendelkezik fétissel, ami lehet egy kedvenc pozíció, ruhadarab, testrész, szituáció stb.

A közelmúltban olvastam egy nagyon jó cikket egészséges szexualitás témakörben, (https://narrativecoaching.hu/civilizacio-es-boldogsag/) ami csak megerősített abban, amiben eddig is biztos voltam. A cikk Malinowski Bronislaw Trobriand Szigeteken végzett kutatási eredményeit mutatja be. Malinowski megfigyelései alapján arra a következtetésre jut, hogy az egészséges szexualitás két alappillére az anya (és a szűkebb értelemben vett családi relációk) és gyermek közötti kötödés, valamint a szexuális fejlődés sértetlenségének megléte.

"A Malinowski által feltárt legfontosabb különbségek a szexualitással kapcsolatosak. (...) Malinowski szerint a latencia azért következik be, mert a gyermek egyrészt eltanulja a szülők természetellenes viselkedését a szexualitással kapcsolatban, másrészt mert közvetlen tiltásokat kap ilyen irányú érdeklődésére. A Trobriand szigeteken egyáltalán nincs ilyen latencia szakasz, ami a szexuális ösztönök, tevékenységek elnyomásával, csökkenésével járna együtt.
A szexuális perverziók ismeretlenek. A szexuális érdeklődés és játékok fokozatosan fejlődnek megszakítás és törés nélkül az ifjúkori valódi szexuális kísérletezés felé. (...) A felnőttek általánosan monogám házasságban élnek, kiegyensúlyozott, meleg érzelmi légkörben. A szexualitás mindig gyengéd, érzelem gazdag, kölcsönös élvezetként jelenik meg. Az egyoldalú és tisztán szexuális kielégülés iránti vágy ismeretlen számukra. Malinowski egyáltalán nem talált semmilyen szexuális perverziót (erőszak, fiatalok molesztálása). Malinowski itt megerősítve látja Freud feltevését, hogy a szexuális perverziók kialakulása a szexuális ösztön elnyomásával függ össze, és mivel itt az ösztönök nincsenek elnyomva, így nincs perverzió sem.
Malinowski hosszan tartó – több éves – kutatásai során nem talált egyetlen példát sem a Freud által leírt neurózisokra vagy hisztériához hasonló viselkedésre sem. Malinowski ezt azzal magyarázza, hogy a martilineális rokonsági rendszer és család szerkezet, valamint a feltárt nevelési mód nem hozza létre azokat az alapvetően problémás, elfojtásokkal járó, vagy traumatikus élményeket, amelyeket a nyugati társadalom és nevelési mód. Ebben alapvetőnek látja az anya-gyermek közötti zavartalan, gyengéd és hosszan tartó köteléket a csecsemőkorban, és az apa gyengéd szerepét, valamint azt, hogy a szexualitással kapcsolatban nincsenek a 3-6 éves korban nem elfogadott, elnyomott, cenzúrázott részletek.
Malinowski megerősíti a pszichoanalízis legfontosabb feltevését arról, hogy a neurotikus problémák gyökere ebben az időszakban kereshető, és alapvető a családi dinamika és a szexuális elfojtások szerepe. Malinowski szerint ahol nincsenek alapvető szexuális elfojtások, ott nem is alakulnak ki a felnőtt lakosságban neurotikus panaszok. A Trobriand Szigetek több szempontból is érdekes példa: Egyrészt a nevelés nem tartalmaz semmilyen tiltást a genitális szexuális játékokkal, szexuális érdeklődéssel kapcsolatban, ezért egy teljesen elfogadó nevelést, pozitív választ kaphat a gyermek természetes érdeklődésére. Másrészt a szülők saját szexuális élete sem tartalmaz elfojtásokat, amelyek tudattalan dinamikaként megterhelnék a gyermeket.
A Trobriand Szigeteken egy példát láthatunk arra, hogy létezhet egy társadalom szexuális szabadságban, mégis alapvetően monogám párkapcsolatban élő párokat találunk, akik kiegyensúlyozott érzelmi légkörben nevelik gyermekeiket. A házasság nem tiltja másokkal sem a szexuális kapcsolat létesítését, ez megtörténik, mégis ritkán igénylik. A párkapcsolat érzelmileg és szexuálisan is kielégítő mind a nők, mind a férfiak számára.
A Trobriand Szigeteken két alapvetően fontos tényezőt láthatunk: Az egyik az anya-gyermek szimbiózis zavartalansága, az individuáció-szeparáció során megélt egészséges ritmus, a stabil kötődési minta alapjainak biztonsága, és a család érzelmi biztonságot adó háttere a teljes gyermekkorban. A másik a szexualitás természetes megélése, a felesleges tiltások és rossz érzések teljes hiánya. Lehetséges, hogy ez a két tényező az alapja a jó felnőttkori párkapcsolatok titkának? Lehetséges, hogy a nyugati civilizációban a párkapcsolatok fő nehézsége éppen abból adódik, hogy nem épül fel a stabil kötődés képessége az első három évben? Lehetséges, hogy azért vagyunk ennyire bajban a szexualitás témájával, mert gyermekként nem tanuljuk meg a környezetünktől jól kezelni a bennünk elő energiát?"

A cikkre és saját terápiás tapasztalataimra hagyatkozva, ha az ember ideális szülői kapcsolatrendszerben képes felnevelkedni, mely gyermekkor mentes bármiféle szexuális tiltástól vagy idejekorán bevezetett szabályrendszertől, akkor nem alakul ki elfojtás, szégyenérzet semmilyen szexuális vággyal kapcsolatban. Ez nyilván nem azt jelenti, hogy ideális körülmények között nem alakulnának ki a szokásostól eltérő szexuális vágyak, inkább azt, hogy az elfogadás és teljes szabadság érzése jó eséllyel egészséges  szexualitást eredményezhet, melynek teljesen természetes módon egyéb adalékok is részét képezhetik.

Miért ilyen fontos beszélni erről?

A FETISIZMUS EGY LÉLEKBŐL FAKADÓ, LEGTÖBBSZÖR GYERMEKKORBÓL HOZOTT VÁGY, NEM PEDIG FELNŐTTKORBAN KIALAKULT BETEGSÉG. AZ ELKÉPZELHETŐ, HOGY MÁR FELNŐTTKORBAN KERÜL FELSZÍNRE, DE AKKOR SINCS OLYAN HOGY SZOKJON LE RÓLA, NE CSINÁLJA TÖBBET, MERT NEM TUDJA NEM CSINÁLNI. A tiltás és az ahhoz kapcsolódó szégyenérzet viszont még erősebb vágyat eredményez, amely már valóban vezethet beteges, mondjuk ki aberrált viselkedési formákhoz.

A megoldás egyértelműen elfogadással kezdődik mindkét fél részéről. Egy fetisiszta számára életfeladat, hogy képes legyen elfogadni és felvállalni önmagát, ez a minimum. Elfogadás és empátia szükségeltetik továbbá a partner részéről is, de sajnos a legtöbben egyszerűen képtelenek egy ilyen tükörbe belenézni és felépíteni egy olyan intim teret, amiben mindenki otthon érezheti magát. 

Viszont saját magamról tudom, ahogy nincs olyan hogy szokjon le róla, ne csinálja többet, olyan sincs, hogy nem lehet fejlődni, tágítani a szexuális határokat, fejleszteni a szexuális intelligenciát. Az ember képes több minőséget befogadni és fordítva adni is, csupán elhatározás kérdése. De az nem megoldás, hogy nem izgat és pont.

A fétis természete valóban az hogy bezár. Egyre inkább szűkíti a fókuszt, míg teljesen képes behúzni a fétistárgyra. Ebben az értelemben egy fetisiszta valóban nem képes egészséges szexuális életre, hiszen a fétis nélkül nem vagy legalábbis hosszútávon nem képes szexuális életet élni.

Mivel a gyermekkorban ideálisnak ítélt körülmények és kapcsolatrendszerek napjainkban nem, vagy csak korlátozottan elérhetőek a megoldás kizárólag a tiszta kommunikációban keresendő, amit sosincs késő elkezdeni. Mert ahogy mondani szoktam, a kereslet és a kínálat találkozhat. Vagyis egy fetisiszta és egy számára kívánatos fétistárggyal rendelkező türelmes és nyitott partner találkozásából igenis születhet egészséges kapcsolat. MERT A FELVÁLLALT ÉS MEGÉLT VÁGYAKBAN HAZAÉRKEZÜNK.

a03i0594.jpg

 

"Amikor elérsz lelked magvához, megtalálod önnön eszenciád. Azt ami azzá tesz, aki valóban vagy. Lényeged vad, zabolatlan természetű, a sok elfojtástól pedig egyre inkább kitörni vágyik. Kirobbanni, kifolyni egy nagyobb térbe, ahol szabadon kinyújtózhat,  szárnyalhat. Úgy gondolom az ember ezért kap vágyakat. A vágy, szelep, ami azért létezik, hogy kihúzva (megélve) azt, minden feszültséget, fájdalmat, szenvedést le tudjon engedni, ami körbeveszi a lelket. Akkor a lélek végre kirobban páncéljából és újra beragyogja otthonát... de csak egy rövid ideig. Mert a lélek nem szeret a testben élni barátom. A vágyak természetükből adódóan nehezen zabolázhatóak. Az önfegyelem furcsa dolog. Mert megtanít mezsgyén járni elfojtás és függőség között. Mivel a lélekből fakadó vágyat elnyomni, legyőzni nem lehet. Csak megszelídíteni. Egy vadállattal kell itt szembenézni. Aki erős és veszélyes. Aki enni kér, sőt folyton éhes. Aki csak akkor fog együttműködni, ha érzi képes vagy uralni. De nem elfojtással, üres fenyegetőzéssel. Nem. A gyengeséget azonnal megérzi. Éppen ezért a vágy mindig kapjon enni, de soha ne lakjon jól!

 Ma már azt mondom: számomra lélekerő visszahívás az, hogy ha képes vagyok kiismerni a vágyat és megélni, jól tartani azt úgy, hogy közben a gyeplő végig az én kezemben marad. Ha képes vagyok megérezni, mikor kell szabadon engedni és mikor féken tartani. Szabadság a szolgálatban, szolgálat a szabadságban."

Szexuális intelligencia

A magánéletemben és a terápiás munkám során is azt tapasztalom, hogy az alapvető probléma minden területen ugyanonnan ered. Ez az intimitásban sincs másképp. Nincs megfelelő kommunikáció a felek között, ami a szex kultúra és a szexuális intelligencia totális hiányából fakad. Ez vonatkozik a punci vagy farok felett gyakorolt tudatosságra, az orgazmus készségre, az alapvető anatómiai tudásra, a saját és a partner vágyak/vágyainak ismeretére. De mindez a tiszta kommunikációból jön, tehát abból az alapvető készségből, hogy tudok/merek őszintén beszélni magammal és a partneremmel is. Megfelelések, szépítés, szégyenérzet nélkül. Ennek hiányában az útkereső kapaszkodókat kereshet és nekiáll címkézni, skatulyázni. Ahogy néhány évvel ezelőtt mindenki jógaoktató akart lenni, most trendi bdsm-ezni. És akinek nincs erről a világról ismerete vagy úgy egyáltalán köszöni szépen, hogy él a mindennapok sodrásában, az nem is tud ezzel mit kezdeni, sőt... Megfelelően érett és intelligens partnerrel megélt vanilla szexben is minden benne tud lenni, amit mi bdsm-nek hívunk és fordítva. Egy tökéletesen megrendezett, segédeszközös szerepjáték is lehet egyenlő pont a nullával, ha nincs benne tudatosság és intelligencia. A szexterápiát sajnos onnan kellene indítani, hogy az embereket megtanítjuk a felelősségvállalásra, a tiszteletre és a kölcsönös bizalomra. Arra, hogyan kell közeledni egy másik emberhez és felismerni, tiszteletben tartani a határait.
A hozzám érkező páciensek közül (férfiak, nők egyaránt) csupán néhány mondhatja el magáról, hogy igazán (fizikailag, energetikailag) jól működik szexuális értelemben. Függetlenül attól, hogy a férfiak elsősorban fizikai diszfunkciókkal a nők pedig lelki blokkokkal küzdenek ebben a témakörben. Ami sajnos közös, hogy nincs bennük erő, energia.
Summa summarum némiképp megmosolyogtató, hogy most már ultra spirik vagyunk és szexuálisan nagyon de nagyon felszabadultak. Kilós súlyokat aggatunk a farkunkra, latexbe bújunk, herét préseltetünk, a nyílt utcán idegenekkel kefélünk, 7x-es csakranyitogató multiorgazmusokat élünk át, minimum 4 vibrátort tartunk otthon, a gyerekeknek pedig már saját kérésre az anális szexnél kezdődik a felvilágosítás és még sorolhatnám. (És az aberrációkra most direkt nem térek ki.) De az alapvető nemi szerepekről és a saját vágyainkról sok esetben gőzünk sincs. Az már külön problémát vet fel, hogy ilyen hozzáállással mit adunk tovább a gyerekeinknek.
Szóval intimitás, tudatos szexualitás és bdsm témakörben is azt mondanám, mindenki nézzen tükörbe. Tanulja meg rendesen kielégíteni magát, aztán a párját. Utána jöhet egy kiadós, egészséges dugás. Aztán minden más. Fétisestül mindenestül.