Felnőtt tartalom!

Elmúltam 18 éves, belépek Még nem vagyok 18 éves
Ha felnőtt vagy, és szeretnéd, hogy az ilyen tartalmakhoz kiskorú ne férhessen hozzá, használj szűrőprogramot.

A belépéssel elfogadod a felnőtt tartalmakat közvetítő blogok megtekintési szabályait is.

“Nem mertem szólni, hogy zavar a ventilátor zaja”

#MeToo mögött lévő női hallgatás

2017. október 29. - CsörgitsKinga

Egy beszélgetés felidézésével kezdem. A héten találkoztam Csörgits Kinga szexuálterapeutával, aki többek között abúzált nők speciális kezelésével is foglalkozik. Az ő mottója, hogy a szexuális erőszak gondolatához nem lehet hozzászokni, azzal megtanul együtt élni az ember. Éppen ezért  "használd a fájdalmad" jeligével létrehozott egy érintés és BDSM alapú terápiát orgazmus (és egyéb szexuális) zavarok feloldására, kifejezetten gyermekkori szexuális bántalmazást átélt nők számára. Kinga beszélt arról is, hogy az erőszak nem kizárólag, mint trauma jelent problémát. A lelki önkínzás, kudarcélvezés (ahogy Ő nevezi) egy tudatalatti program, amit az átélt trauma vált ki, és folyamatosan fut a háttérben. Az egykor bántalmazott nők esetében kialakult következmények listája sajnos nagyon hosszú.( állandósult feszültség, frusztráció, düh, félelem, elfojtás, létbizonytalanság, bizalmatlanság, tudatalatti önmegtagadás, bűntudat, szégyenérzet) Az érintettek leggyakrabban az egymással szorosan összefonódó fizikai és lelki tünet együttes negatív hatásaitól egy életen át szenvednek. A szexuális zavarok, önértékelési és kommunikációs problémák azonban szinte minden esetben élen járnak. Kinga azonban a kialakult szexuális diszfunkcióknál is nagyobb problémának tartja, hogy ezek a nők kommunikációs szinten, sőt az életük egyéb területein sem tudnak többé kilépni az áldozat szerepből. (Kinga példája mutatja, hogy nagyon sok belső munkával és tudatossággal azért lehetséges) Kiváltképp igaz ez egyfelől olyan élethelyzetekre amikor ki kellene állniuk magukért, a jogaikért, a hangjukat hallatni. Másfelől rányomja a bélyegét a szexualitásra, ami további elfojtáshoz, frusztrációhoz vezethet, hiszen a nő férfibe vetett bizalma alapjaiban sérült. Kinga mesélte, hogy ő sok év múltán sem mert szólni szeretkezés közben még azért sem, mert zavarta pl. a ventilátor zaja. Hát még azért, hogy mi esne igazán jól. Mert egy nőiségében csonkolt nő nem mer szólni semmiért egy intim helyzetben. Nem mer szólni, hogy most inkább nem szeretne szexelni, vagy épp nem így, vagy más lenne a vágya. Nem szól semmiért, elnémul.

15241927_298267067234784_4956635827791972834_n.jpg

A #MeToo kampány során itthon is rengeteg írás született, pro és kontra. Számos feminista kiáltvány fogalmazódott meg, de közben egyre több lett az olyan, ami megkérdőjelezte a felszínre került esetek valódiságát. A Spíler Blog egészen jól összeszedte ezeket az írásokat.

  1. Stohl András: „Azt hiszed egy Tescóban vagy egy hivatalban a főnök csapatépítőn nem dugja halálra a beosztottjait?” Stohl aztán azt mondta, el tudja képzelni, hogy Marton mint férfi, kívánta meg Sárosdit, nem mint főrendező vagy igazgató, csak megpróbált hozzá közeledni.
  2. Verebes István: „Én megértem egy színésznőnek, Sárosdi Lillának a lelkiállapotát (…) egészen addig, amíg nem nevesítette. (…) Attól, hogy megnevezett valakit, ettől az egész összeborzolódott, mert nem bizonyítható. És mert nem bizonyítható, ezért köztiszteletben álló, igen nagy múltú színházi rendezőt pellengérre állított.” – fogalmazott Verebes István az ATV-ben, majd még hozzátette, hogy ő is szinte bármit megtehetett volna a színészeivel, mert élet és halál ura volt a színházban.
  3. Tóth Gabi: „Azzal nem értek egyet, hogy megnevezni kellett volna.”
  4. Kiss Tibi „Minden olyan emberjogi dolog, ami a szabadságunkhoz köthető megrázza az ember, ha ilyen dolgok történnek, a része a világunknak ez.”
  5. Tóta W., HVG: „Sárosdi Lilla ügye pedig azt mutatja meg, hogy a támadások többnyire bizonyíthatatlanok. Van egy állítás meg egy tagadás, és ennyi, a legtöbbször más nem is volt jelen. A tét pedig nagy. Egynek sem kellene megúsznia, de egynek sem szabadna hamis vád miatt tönkremennie.”
  6. Hont András, HVG: „Ez nem a magyar Weinstein-ügy. Amit Sárosdi Lilla közléséből tudunk, abból hiányzik az erőszak és a hatalommal való visszaélés mozzanata.”

„Nem érzem magamat fölhatalmazva, hogy elítéljem mások érvényesüléshez vezető útját, ezt meghagyom a hatalomnak busás összegekért naponta lábaikat széttevő anyaszentegy­házaknak.”

  1. Oroszlán Szonja: „Olvastam egy cikket a múlt héten. Nem ismerem a lányokat, de nem is ez a lényeg. Filmes asszisztensek voltak, réges-rég történt az eset, kis halak voltak egy nagy tóban.”
  2. Kovács Gábor (az Üvegtigris producere) Facebook posztja szerint a produceri szereposztó dívány intézménye az Egyesült Államokban valószínűleg hatékonyabb „szemben a mi rendező centrikus világunkkal”. Kevés ennél cinikusabb és gusztustalanabb vélemény született, nem csoda, hogy posztját azóta törölte.
  3. Kornis Mihály, író: „Ha Ő valami rosszat tett – nem tudom, lehet, az más kérdés – ez sem tiporhatja a sárba egy 75 éves nagy színházi ember életének minden eredményét. Bennem Marton László ifjúkorától embermentőként s ennyiben makulátlan férfiként él, amíg élek.”

A politikusok megnyilatkozásait én nem is említem, azok leírásra sem méltóak. De olvastam női jogásztól blogot, hogy ez a kettejük intim dolga nem kellene kiteregetni. Nos, jogász nem vagyok, de az hogy egy férfi a nő fejét a farkához nyomja, az nem intimitás. Az intimitás a bizalomról szól. Ha pedig nem volt bizalom, miért kellene csöndben maradni? Sokan felhozzák azt, ha ezt engedjük, akkor majd rengeteg jogtalan gyanúsítgatás lesz. Jelenleg itthon egy volt, az is igaz, és egyre jobban eszkalálódik. Ráadásul látni mennyire szerették volna azt is eltusolni. Álljon itt Szalóki Ági Facebook posztjának első bekezdése: "Úgy két hete, amikor már néhány napja cikkeztek a Marton-ügyről, fiatal színészekkel találkoztam, kérdeztem őket, mit gondolnak, vajon ki lehet az illető, akiről Sárosdi Lilla beszélt. Amit Radnóti Zsuzsa, Eszenyi Enikő nem tudott, arra a huszonéves lány bizony azonnal rávágta, hogy Marton László. Nem véletlenül tudta a választ..." Csak olyan az egész rendszer, hogy senki nem mert szólni. Mert ez az egyik leggyakoribb ellenérv, miért nem szóltak, miért hagyták, miért szálltak be a kocsiba. A tekintély uralom, a férfi ereje. És láss csodát tényleg alig hisz valaki. Marton László bocsánatkérésében olvasható ez a szó: közeledés. A nő fejének a farokhoz szorítása nem közeledés, hanem sima abúzus. Tavaly a pannonhalmi pedofil esetnél használták a paplan alatt tapizás helyett az "illetlen érintés" kifejezést.

A NANE (Nők a Nőkért Együtt az Erőszak Ellen Egyesület) nagyon szépen leírja mit nevezünk szexuális erőszak: Szexuális erőszaknak nevezzük, amikor valakit olyan szexuális tevékenységbe vonnak be, amit nem akar. Szexuális erőszaknak számít többek között: minden nem kívánt érintés és csók; valakit vonakodása vagy bizonytalansága ellenére rávenni a szexre, vagy azon belül olyan tevékenységre, amire nem vágyik (például orális, anális szex vagy durva szex); a nem kívánt terhesség és a szexuális úton terjedő betegségek elleni védekezés (óvszerhasználat) megtagadása; minden szexuális tevékenység olyan emberrel, aki bármilyen okból nem képes egyértelműen kifejezni az akaratát (például alkohol, drog, gyógyszer hatása alatt áll, alszik vagy eszméletlen); a fentiekre tett kísérlet. A tévhitekkel ellentétben a szexuális erőszak legtöbb esete nem az utcán, hanem az áldozat vagy az elkövető lakó- vagy munkahelyén (vagy hasonló, privát jellegű területen) történik és többnyire olyasvalaki követi el, akit az áldozat ismer, illetve, akiben bízik (pl. partner, tanár, családtag, barát, munkatárs). Ha a szexuális erőszak egy randi során történik, azt randi erőszaknak hívjuk, ha párkapcsolatban, akkor párkapcsolaton belüli szexuális erőszaknak. A gyermekkel szemben elkövetett szexuális erőszakot szexuális visszaélésnek is nevezzük. Amikor egy családtag vagy gondviselő követ el szexuális erőszakot (főként gyerekek és fiatalok ellen), azt incesztusnak nevezzük.

A nők elleni erőszak az ENSZ meghatározása szerint: “A nők elleni erőszak bármely olyan, a nőket nemük miatt érő erőszakos tett, mely testi, szexuális vagy lelki sérülést okoz vagy okozhat nőknek, beleértve az effajta tettekkel való fenyegetést, valamint a kényszerítést és a szabadságtól való önkényes megfosztást, történjen az a közéletben vagy a magánszférában. Beleértendő, de nem korlátozandó a testi, szexuális és lelki erőszakra, melyet az áldozat a családon belül szenved el, ide értve a bántalmazást, a lánygyermekkel való szexuális visszaélést, […] a házasságon belüli nemi erőszakot […]” (Deklaráció a Nők Elleni Erőszak Megszüntetéséről, 1993)

Valójában ez a poszt azért született, mert a napokban, ahogy olvastam a szexuális erőszak, illetve a #MeToo kampány kapcsán a hazai írásokat, azt vettem észre, hogy több az ellenes megnyilatkozás, mint a támogató. Próbálják elvenni az élét, hagyni, hogy valós párbeszéd alakuljon ki. Pedig úgy érzem, ez egy olyan pillanat, amikor közösen lehetne megnyilatkozni, támogatást adni. Hogy az érintett nők lássák, támogatva vannak ebben. Van nekik tér teremtve, amiben megszólalhatnak, fejlődhetnek, gyógyulhatnak. Sajnos azonban szexualitással foglalkozó szakemberektől legfőképp némaságot, visszautasítást kaptam. Ezt azért nem értem, mert  azok a nők akik felkeresik az ilyen típusú terápiás foglalkozásokat, nagy százalékban szexuális bántalmazás áldozatai. Tehát a szakma a saját pácienseinek fordít hátat. Hovatovább az, aki tudatos szexualitással kezd el foglalkozni is sok esetben érintett abúzus témakörben. Hónapok óta keresem azt a témát, amivel össze tudnám terelni az intimitásban-szexualitásban dolgozó-mozgó személyeket. Nem volt tervem, hogy ez legyen, de az elszaporodó ellenvélemények afelé mutattak, ez jó lenne. Ez egy alap, majdnem mindenkit érintő, az intimitás alapját adó téma, ami minden ideológiától, filozófiai, önismereti, gyógyítási iránytól független. Ugyanis az érintett nők most kaptak volna egy gesztust. Hogy itt vagyunk, veletek vagyunk. Másrészt itt lett volna az idő, hogy magában ebben spiris-ezos-tudatos szexes itthoni világban is meginduljon a tisztulás. Persze ahogy Marton is tiszteletre méltó rendező, a helyi guru, pap, jógaoktató, masszőr stb. is tiszteletre méltó és feddhetetlen.

Én az intim térben hiszek, annak megteremtésében. Aztán abban minden rajtunk múlik, ketten szabadok vagyunk benne, tisztán, őszintén élhetőek meg a vágyak. Olykor eltemetjük vágyainkat, olykor pedig egy fétisbe kapaszkodva bújunk el. És ez így jó. A perverzió tesz minket emberré. Fétiseink, perverziónk megélése felszabadít, de valakinek a szexualitás ott kezdődik, hogy ki merje végre mondani szeretkezés közben, hogy zavarja a ventilátor zaja. (Kinga után szabadon) Szóval csak adjunk bizalmat, teret annak, hogy aki még néma, tudjon végre megszólalni, merjen segítséget kérni, érezze, hogy már szabad megszólalnia. Engedjük őket beszélni, ordítani, kiabálni. Mindenkinek jár, hogy egy biztonságos téren belül kimondhassa és megélhesse eddig ki nem mondott, vagy be nem teljesedett vágyait.

Szerző: Csörgits Kinga szexológus (Szexakadémia és Mezsgye) és Hummel Zsolt intimitás gourmet

A fotóért köszönet Nagy Fruzsinának

A szubmisszív férfi lelkivilága és kapcsolata a domináns nővel

(Az írást kiegészítésnek, gondolatébresztőnek szánom a Magyar Narancsban megjelent Szilágyi Gyulával készített interjúhoz. A cikk a BDSM témakörét járja körül.) Az írás itt megtekinthető:
http://m.magyarnarancs.hu/…/mindig-o-alakitotta-a-megkotozo…

Ahogy egy hasonló témákkal foglalkozó csoportban is leírtam, szerintem ha Gyula csupán szemlélője a BDSM világának, akkor ez a cikk úgy jó, ahogy van, a hiányosságok megléte pedig természetes, hiszen nincs mögötte tapasztalati háttér. Azonban azzal a ténnyel valóban egyet kell értsek, hogy a domináns férfi - szubmisszív nő kapcsolódás került elsősorban kifejtésre, ezzel szemben a domináns nő - szubmisszív férfi felállásnak csupán mint fizetős szolgáltatás, szentelnek egy néhány soros választ. Ez valóban egy vékony szelet ebből a világból, ráadásul további érdemi információ hiányában elferdíti a valóságot, de legalábbis háttérbe szorítja az egyéb kapcsolati minőségek létjogosultságát.
Továbbá úgy gondolom, hogy a férfi - női d/s kapcsolódás egyik nemi leosztása alapján (domináns férfi - szubmisszív nő) nem lehet véleményt alkotni sem a másik leosztásról, (domináns nő - szubmisszív férfi) pláne nem mindkettőről.

a03i0725kicsi.jpg

Ahogy én látom, a femdom (female domination) fizetős szolgáltatásokat alapvetően két férfi típus veszi igénybe. A legtöbb életterületen domináns férfi, aki kvázi szelepként használja a programot és a dominát is. Csak az egyik tartományban (domináns) létezés monotonitást, kiégést hozhat magával. Megfelelő irányítás alatt azonban az extrém másik oldal (szubmisszív) megtapasztalása visszalöki a pácienst origóra. Ezt hívhatjuk komfortzóna katapultnak. A másik típus az elfojtásokkal teli szubmisszív férfi, akinek az életkörülményei nem teszik lehetővé vágyai megélését, ez inkább egy domináns játékokkal tűzdelt szexuálterápiás vonal.
Van azonban itt még két dolog (és egyik sem fizetős szolgáltatás). Az egyik az életvitelszerű femdom kapcsolat, (erről most nem fogok részletesen beszélni) valamint egy olyan minőségű férfi - női kapcsolódás, ami számomra a szakma csúcsa. Kellő indíttatás és megfelelő érzelmi intelligencia birtokában a domináns nő és szubmisszív férfi között kialakulhat egyfajta mentor - mentorált kapcsolat. Ez egy semmihez sem hasonlítható minőség, ami konvergál a baráti és tanácsadói tartományhoz, de mégis teljesen egyedi. Ehhez nyilván elengedhetetlen, hogy a domináns nő személyisége és tudása olyan legyen, ami lehetővé teszi a szubmisszív férfi számára, hogy tisztelje őt, felnézzen rá, végül behódoljon neki. Ez a kapcsolódás abban az értelemben is tiszta, hogy nem része a klasszikus értelemben vett szexualitás a két fél között. Mégis annál sokkal mélyebb és tekintve, hogy az ilyen jellegű kapcsolat természete és az abban rejlő lehetőségek az egyik szakterületem, bizton állíthatom, hogy ezekben a férfiakban semmivel sem kisebb a belső vagy (késztetés) a kapcsolódásra egy domináns (női) lelki vezetővel, mint pl. bennem is volt, hogy kapcsolódjak a gurumhoz életem egy igen fontos és speciális szakaszában. Továbbá abban is biztos vagyok, hogy a lelki vezetés mindannyiunk természetes, sőt velünk született igénye a "menedékvételre", az eltérés csupán abban áll, hogy ki milyen kondíciókkal, jellemvonásokkal rendelkező vezetőt képes elfogadni és követni. Ebben a vonatkozásban a szubmisszív férfi is követni akar, behódolni, alárendelődni. Mert akkor biztonságban van. A helyén van. A különbség abban a tényben mutatkozik meg, hogy számára a fent említett lelki igény és a szexualitás együtt jár. Nyilván a lelki és a szexuális tartomány jelenlétének mértéke, ahogy az ehhez kapcsolódó igények és vágyak is egyénileg eltérőek lehetnek.

Összességében pozitív kezdeményezésnek tartom, hogy érdemi tanulmányozás, propagálás történik BDSM témakörben. A hiányosságokra pedig tekinthetünk úgy is, mint fejlődési pont és továbbgondolási lehetőség.